Gazdag Juditnak hívnak. Többek szerint kicsit vadóc, őrült, és mindig újabb és újabb izgalmakat kereső! Tudta ezt a Párom is, mikor 33. születésnapomra meglepett egy tandemugrással!  Krisztus-i kor…Isteni ajándék! Köszönöm!!! El sem tudom mondani mennyire meglepett vele és különös boldogság töltött el, hogy végre ez a vágyam is teljesül! Ugyanis már régóta álmodoztam arról, hogy kivetem magam a semmibe és megtapasztalom a 200 feletti tempót a levegőben is!

Borsodi Krisztina vagyok, Siófokon élek és egyszerre két történetet szeretnék elmesélni. 2009 augusztus 9.-én Ugrottam le életemben először 3500 m magasról, majd augusztus 16.-án ismét megtettem. Ez persze nem volt ennyire sima ügy, mint ahogy elsőre hangzik.

Kijelenthetem, hogy 2009 júliusáig SOHA nem jutott az eszembe, hogy megnézzem mit figyelnek a madarak az égből. De tényleg.

A gondolat hogy kiugorjak egy repülőgépből, régóta foglalkoztatott. Nem tudom mikor jutott először eszembe, minek a hatására született meg a fejemben, de ott motoszkált egyre. Néhány évvel ezelőtt felvetettem a barátnőmnek az ötletet: ugorjunk egyszerre tandemet. Ő lelkesen benne is volt, de valahogy mégsem lett belőle semmi. A késztetés mégis mélyen megmaradt és várta a beteljesülést.

Június 6-án ugrottam életem első tandemjét Dunaújvárosban Cserpák Csabával. Ahogy a videón hallhatjátok "kurva jó" volt...

Alig várom a következő alkalmat. Láttam egy nagyon jó videót a youtube-on, ahol egy Olivér nevű srác a hátára veszi a pilótát és kiszaladnak a MI-8-ból… LEGKÖZELEBB OLYAT AKAROK ÉN IS!!! Ki van próbálva: 90 kg-ot elbírok! Csak az a baj, hogy közel 2 m vagyok és félő, hogy a pilóta be ne verje a fejét az ajtófélfába és úgy essünk ki, hogy ott van elájulva egy "sas" a hátamon...

Palágyi Gergely vagyok, a Dunaújváros melletti Nagyvenyimről. Első ugrásom 2009. május 16-án volt a kisapostagi reptéren. Már nagyon régóta készültem rá. Nagyvenyimről, a házunk teraszáról lehet hallani a helikopter "zaját", valamint látni az ejtőernyősöket. Először leginkább a helikopterezést szerettem volna kipróbálni, de aztán láttam egy videót egy kisapostagi ugrásról. Akkor eldöntöttem, hogy mennem kell. Mivel az ihlet valamikor télen jött meg, ezért tavaszig várni kellett. A harmincadik születésnapom március 16-án van, gondoltam ez lesz aztán a felejthetetlen szülinapi ajándék. Pont 2 hónap telt el, és kint találtam magam a reptéren. Azt nem tudtam előre, hogy ki lesz a tandempilótám, de a sors gondoskodott a legjobbról: Kovács János.